Születésnapokra…
Két fontos dátum iskolánk életében: 1962. február 2. és 1994. március 1.
Az első dátum arról nevezetes, hogy ezen a napon – 60 éve – nyitotta meg kapuit jelenlegi iskolánk. Ekkor fogadta első ízben azokat a gyerekeket, akik addig a mai Gárdonyi Géza Általános Iskolába – akkori közismert nevén Sziget 8-10, majd később Radnóti 8 -10-be – jártak és környékünkön laktak. Az „öreg iskola” (Gárdonyi) – mely 1896-ban épült már szűknek bizonyult az egyre növekvő gyermeklétszámnak, s ezért vált szükségessé egy új iskola építése. Az Újlipótvárosnak nevezett városrész terjeszkedésével növekedő tanköteleskorúak száma is növekedett, ezért a Duna-part felé lakók gyermekei az új iskolába költözhettek. A gyerekek lelkesen részt vettek a költözésben, s a jeges téli napon szánkón húzták az iskolai füzeteket, egyéb apró-cseprő dolgokat tanítóik irányításával. Boldogok voltak, mert szép, világos, tágas, új bútorokkal berendezett tantermek fogadták őket. Tizenhat tanterem állt rendelkezésükre. A tornatermet csak ősszel vehették birtokba, addig az udvaron kialakított „sport-udvar” részen tornázhattak. Itt még futni is volt hely, és távolugró gödröt is kialakítottak. Az 1979-ben épült tanuszoda miatt a testnevelésre használható terület lecsökkent, ma inkább a levegőzés, játék számára vált alkalmassá. A gyereklétszám egyre növekedett, 5 évvel később már meghaladta az 1200 főt. E miatt két műszakos tanítás volt, heti váltásban folyt délelőtt, délután a tanítás, szombatonként is! A gyerekek „nagy tömege” és biztonságuk miatt az óraközi szünetekben osztályonkénti csoportokban, kettesével, kellett körbe-körbe sétálni a folyosókon, csak a nagy szünetben, amikor lehetőség volt rá, futkározhattak az udvaron. (Ugye, milyen más most?). Az is érdekes lehet a ma idejáró gyerekek számára, hogy akkoriban kötelező volt az iskolaköpeny hordása, az ünnepségeken a fehér úttörő ing, sötétkék alj, ill. nadrág, és az elmaradhatatlan kék- (kisdobos), illetve felsősöknek a piros úttörőnyakkendő!
Az idő és a körülmények párhuzamosan változtak. Az akkori gyerekek felnőtté váltak, a jól megalapozott tudást sok területen érvényesítették egykori tanítványaink. Sokan közülük közismert, híres emberek lettek. Az iskola neve is változott, a II-es számú Általános Iskolából, melyet a köznyelv Sziget 35-nek, majd Radnóti 35-nek hívott, volt Tagiskola is, ma – 1994. március 1. óta Herman Ottó Általános Iskola a nevünk. Az időközben kopottá vált épület 2000. évben kívül-belül megszépült, a felújítási munkáknak köszönhetően. Ma kényelmes, otthonos környezetben, jól érezhetik magukat diákok, tanárok egyaránt. (Közel 400 tanuló). Sokat változott az iskola tárgyi és szellemi téren egyaránt. Jól felszerelt szaktantermek, osztálytermek fogadják a diákokat. Lépést tartunk a kor igényeivel, digitális –, „okos” eszközök és felkészült, hozzáértő pedagógusok segítik a tudás megalapozását. Ma is jó itt, ebben az iskolában diáknak lenni, szép eredmények és akár életre szóló barátságok is szövődnek a Herman Ottó Általános Iskola falai között.
A március elsejei nap, azért jelentős iskolánk életében, mert 1994. – ben ezen a napon került ünnepélyes keretek között bejelentve, hogy iskolánk neve hivatalosan Herman Ottó Általános Iskola. Miért a nagy magyar természettudós nevét vettük fel? Azért mert természetszeretete, annak megismerésére törekvése példa előttünk. Herman Ottó életét és munkásságát már a név felvétele előtt megismerhették a tanulók a Bükk hegység területén szervezett erdei iskolában, amikor felkerestük azokat a helyeket, ahol névadónk járt. Herman Ottó nevét leginkább a Madarak és fák napján szoktuk emlegetni, mivel a madarakkal foglalkozó tudományos munkássága és kiadványa a legismertebb. Május elején, meghatározott napon minden évben meg is ünnepeljük ezt a napot, kirándulások és érdekes foglalkozásokon. Névadónk behatóan foglalkozott más élőlények pl. ízeltlábúak, pókok, halak életével is, emellett a magyar emberek „ősfoglalkozásával”, a halászattal, pásztorkodással kapcsolatban is óriási gyűjtőmunkát végzett. Az ősember kutatás hazai beindítása is a Herman Ottó nevéhez fűződik. Sokoldalú tevékenységét az általa írt könyvekből, kiadványokból, múzeumok- valamint emlékhelyeinek felkeresése során ismerhetjük meg. Herman Ottó (1835-1914) több mint egy évszázada elhunyt, mégis közöttünk él munkáiban. (Élete során 14 könyve, 1140 tudományos írása, cikke jelent meg).
Ami iskolánk minden diákja számára kiemelten fontos, hogy a mindennapi munkák során érdeklődéssel forduljanak a természet és környezetünk felé, kíméletesen, szeretettel bánjanak meglevő természeti kincseinkkel!
- február Dr. Treiber Pálné